Valamerre

Valamerre

Opatija (2011)

Csobbanás a horvát Adrián

2016. augusztus 14. - HN Ildikó

Manapság egyre elterjedtebbek a non-stop utak, amik az éjszakai buszozást és a napközbeni városnézést vagy akár tengerparti csobbanást tartalmazzák. Sokan nem látják értelmét, nem értik, hogy miért érdemes ennyit utazni, hogy egy napot eltölthessünk valahol. Véleményem szerint nem mindenki engedheti meg magának a több napos nyaralást, hiszen azok nemcsak drágábbak, hanem több szabadságot is igényelnek. 

Egy barátnőmmel 2011. nyarán mi is kipróbáltuk ezt a fajta utazást, leugrottunk tengerpartozni és várost nézni Horvátországba. A buszunk pénteken 23:30-kor indult Budapestről, útközben volt Magyarországon még 2-3 csatlakozási pont, végül a szokásos 2 óránkénti pihenőidőket megtartva másnap a reggeli órákban megérkeztünk Abbáziába, horvát nevén Opatijába. Budapesttől 502 km-re található a legközelebbi horvát tengerparti település Fiume, melytől 14 kilométerre van Opatija a Kvarner-öbölben, így akár 5-6 óra autókázással el lehet jutni a sós tengerhez fejenként pár ezer forintért. A buszunk az esti órákban indult vissza, így kb. 12 órát tudtunk eltölteni a városban, ami bőven elegendő arra, hogy fürödjünk, napozzunk, sétálgassunk és finomakat együnk, igyunk.

1.jpg

2.jpg

Opatija a történelem során Olaszországhoz, a Független Horvát Államhoz és Jugoszláviához is tartozott, azonban 1991-től Horvátország része. A város régen halászfalu volt, majd az Osztrák-Magyar Monarchia nemeseinek kedvelt üdülőhelye lett. Sokan emlegetik a horvát Monte Carloként vagy az Adria Nizzájaként. A Monarchia idején épített villák ma luxusszállodaként szolgálnak és meghatározzák az egész város hangulatát. A város egy dombra épült, így a szép kilátás a tengerre biztosított.

3.jpg

A fürdésre két mesterségesen kialakított betonozott strand és egy aprócska homokos rész áll rendelkezésre, ami nem ér fel szerintem egy hosszan elnyúló homokos parttal, azonban a víz kristálytiszta, így pancsolásra, úszásra tökéletes.

4.jpg

5.jpg

A 12 km hosszú Lungomare parti sétány áthalad Opatiján is, mely mentén megcsodálhatjuk a patináns épületeket, a Leány a sirállyal nevű szobrot és a gyönyörű kék tengert. A város látnivalói közé tartozik a Szent Jakab templom és park, valamint a Hotel Kvarner, ami Opatija legrégebbi szállodája, 1884-ben épült.

6.jpg

7.jpg

További kihagyhatatlan látnivaló a Villa Angiolina, a város legelső villája, melyet belülről is meg lehet tekinteni, azonban szerintem a kertje az, amit leginkább érdemes megnézni.

8.jpg

Összefoglalva, aki egy kis sós tengeri illatra és csobbanásra vágyik, annak szerintem tökéletes választás lehet ez a kirándulás. A nettó 12 óra bőven elegendő arra, hogy megismerjük a várost, azonban ha a környéket is szeretnénk felfedezni, akkor több napra érdemes utazni. Non-stop csobbanást rengeteg utazási iroda és busztársaság kínál a horvát és az olasz tengerpartra, így mindenki ki tudja választani a számára megfelelő homokos, kavicsos vagy sziklás tengerpartot. Én nem csak a fürdőzést ajánlom ilyen utazásként, hanem a városlátogatásokat is (pl.: Velence nem csak karnevál idején), így érdemes szétnézni ezek között is.

A bejegyzés trackback címe:

https://valamerre.blog.hu/api/trackback/id/tr7910409646

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása