2013-ban elhatároztuk, hogy megnézzük a híres müncheni sörfesztivált, az Oktoberfestet. Az utazás tervezésénél több szempontot mérlegeltünk, végül a csoportos, szervezett utat választottuk ausztriai kirándulással.
Első nap hajnalban elindultunk busszal Szegedről. Útközben megálltunk pár csatlakozási helyen, majd végül az országot elhagyva haladtunk az első állomásunkhoz, amely Mondsee volt. E kisváros Felső-Ausztriában, a Mondsee tó partján található hangulatos település. Az utcákon sétálgatva megfigyelhettük az osztrák rendezettséget és a meseszép alpesi házakat, majd a tó partján üldögélve gyönyörködtünk a hatalmas hegyekben. A pár órás megálló után folytattuk az utunkat a szállásunkig Kuchlba.
Kuchl a Salzach-völgyben találhat város, ami a 4 napos út legkülönlegesebb helye volt számunkra. A szállásunk a templom és temető melletti hotelben volt, ami elsőre morbidnak tűnt, azonban mégis hangulatossá tette az ott tartózkodásunk minden percét. A szobánk ablakából néztük a sírokon található mécseseket és azt, hogy minden ember, a kicsiktől a felnőttekig mindenki itt járt át a megszokott hétköznapi dolgaik intézése közben, nem kimondottan sírkertként tekintve a helyre.
Másnap a reggeli után izgatottan ült fel a csoport a buszra, mindenki várta, hogy elinduljunk a 203. alkalommal megrendezésre kerülő Oktoberfestre. Délelőtt csoportosan tettünk egy kisebb kört a városháza környékén, majd egy kis szabadidő után elmentünk a sörfesztivál helyszínére.
A sörfesztivál területére belépve mindenkit egyből megfogott a hangulat, 31 hektáron kb. 30 kisebb-nagyobb sörsátor és mindenféle árusok voltak és persze az óriáskerék. Az Oktoberfestre a belépő 35 euró volt fejenként, amit teljes mértékben le lehetett fogyasztani (2 korsó sör és egy sült csirke járt mindezért). Az erős, 8%-os sört 1 literes korsóban mérték 10 euróért, ami nem számít olcsónak, de a hangulat megfizethetetlen. A helyünket hamar elfoglaltuk és már hozták is mindenkinek a befizetett csirkét és söröket, közben pedig az élő bajor zenét hallgatva néztük az asztalokon táncoló embereket. A zenén túl a hangulatot a helyi népviselet fokozta, melyet az idősek és a fiatalok is egyaránt viselték. Sajnos ez a nap hamar véget ért, elindultunk vissza a buszunkhoz és kb. 2 órát utaztunk az ausztriai szállásunkra, ami a sok sör után nem volt kellemes. Természetesen, amikor lefoglaltuk ezt az utat, akkor tisztában voltunk azzal, hogy teljesen más lett volna, ha csak Münchenbe megyünk el pár napra, azonban a sörfesztivál ideje alatti müncheni szállásárak hamar meggyőztek minket, hogy jó lesz egy kicsit távolabb is megszállni.
Másnap lehetőség volt elmenni a "Bajor-tengerhez", Herrenchiemseeehez, ahol hajókázás és kastélynézés volt a program. Mi úgy döntöttünk, hogy az Oktoberfestet kipihenve maradunk inkább Kuchlban és felfedezzük azt, ami jó döntésnek bizonyult. A település nem túl nagy, egyetlen kisebb sétálóutcája van pár étteremmel, melyek egyikébe mi is a helyiekhez hasonlóan beültünk enni. Miután elfogyasztottuk a fenséges fokhagymakrémlevest és wiener schnitzelt (bécsi szelet), elindultunk sétálni, a Salzach folyón átmentünk és a hegyen tettünk egy kisebb túrát, ami során gyönyörködtönk a meseszép színekben tündöklő természetben. A délutánt a város szélén található különleges színű tó partján és az itt még gyorsfolyású pataknak tűnő Salzach folyó medrében található óriási sziklákon egyensúlyozva töltöttük. Este a szobánk ablakából végignézhettük a helyi önkéntes tűzoltóság által szervezett gyakorlatot, akik a templom tetőszerkezetét célozva oltották a feltételezett tüzet.
Másnap már hazafelé vettük az utat, azonban Salzburgban megálltunk pár órára. A város a negyedik legnagyobb osztrák város, fő látnivalói közé Mozart szülőháza és a város fölé magasodó Hochensalzburg vár tartozik. A város macskaköves utcáin sétálva a kirakatokat nézegetve megállapítottuk, hogy mindenhol kapható valamilyen Mozartos szuvenír legyen az csoki vagy akár hűtőmágnes. A szabadprogram végén visszatértünk a buszunkhoz a megbeszélt időben, ahol az idegenvezetőre és a vele maradt pár emberre várni kellett, mivel kiderült, hogy eltévedtek a városba, így ez viccesen megkoronázta a 4 nap eseményeit.
Utólag elgondolkodva ajánlom is meg nem ezt a csoportos utat mindenkinek, mivel olyan szép osztrák helyeken jártunk, ahová nem biztos, hogy elmentünk volna, viszont a sörfesztiválra nagyon kevés volt az egy napos kirándulás, azóta is hiányérzetünk van, ezért oda mindenképp szeretnénk még egyszer visszatérni.